Megtekintéshez kattintson a képre!
Három füredi vállalkozás a Veszprém megyei TOP 100-ban
2009.10.07. 09:30 • A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága és veszprém megyei Napló közös kiadványában a tavalyi év nettó árbevétele alapján összeállította a megye száz vezető vállalkozásának a sorrendjét. Az első öt helyen tavalyhoz képest alig van változás az élen járó ipari cégek között. Első az autóipari alkatrészeket gyártó Continental Teves Kft., majd a Nitrogénművek Vegyipari Zrt., azután az ajkai Mal Magyar Alumínium Zrt, negyedikként a szintén ajkai Le Bélier Magyarországi Formaöntöde Zrt. és ötödikként a nemesvámosi kertészeti gépeket gyártó és forgalmazó MTD Hungária Kft szerepel.
Kifejezetten balatonfüredi székhelyű vállalkozás három szerepel az első százban a nettó árbevétel alapján: 13.- ként a Termelés Logistic Centrum Kft., 62.-ként a Kutas B. B. B. Kft., és 71.-ként a Fazekas Intertrans Kft.. Természetesen több a százas listán lévő cégnek van telephelye, üzlete Füreden, ilyen például a 44. helyen szereplő POL-S kereskedelmi Kft. vagy a 43.-ként szereplő Balaton Volán, de a székhelyet tekintve nem balatonfürediek ezek a cégek. Bár a gazdasági válság hatása érezhető volt már 2008 végén, de drámai visszaesését 2009 első félévében mutatnak az adatok, hallottuk a TOP 100 kiadvány bemutatásán. Veszprém megyében is a január és a május jelentette a mélypontot az ipari vállalatok számára, amikor mind az export, mind a belföldi kereslet 40-50 %-kal csökkent. Az ipari termelés, amely a járműipart és a fémfeldolgozó ipart jelenti a megyében átlagosan 36%-kal esett vissza az év első felében. Az építőipar teljesítménye 14, az élelmiszer termelés 15 %-kal maradt el a tavalyi év első félévéhez képest. Ezért azután nőtt az elbocsátások, így az álláskeresők száma is, bár a nagyobb ipari cégek megpróbálták részmunkaidőben tovább foglalkoztatni az alkalmazottakat. A megyében a nyilvántartott álláskeresők száma héttizedével, 20,7 ezer főre emelkedett az elmúlt egy év alatt. Drámai a 25 éven aluli álláskeresők száma, amely 85 %-kal nőtt az előző évhez képest. Ugyanakkor a bejelentett álláshelyek száma az előző évinek csak négytizede. De nézzük a turizmus adatait, hogyan és mennyire érezhető a gazdasági válság a kereskedelmi szálláshelyeken a TOP 100 kiadvány adatai szerint! A megyében jelentős a visszaesés, a vendégforgalom 9, a vendégéjszakák száma 11%-kal csökkent. A megyei vendéglátó kapacitás 85%-át azonban a Balaton adja, ahol 2009 július végén 47 szálloda, ebből 2-2 gyógy- és wellness szálloda, 77 panzió, 17 kemping és 23 turista és ifjúsági szálló működött. A TOP 100 adatai szerint Veszprém megyében a Balatonnál a 11%-kal kevesebb vendég, 13 %-kal kevesebb éjszakát töltött. Főként a külföldiek maradtak el, a németek 17, az osztrák és a dán vendégek 25%-kal kevesebben jöttek idén. Az a 211 ezer magyar pedig, aki nyaralási célpontként a Balatont választotta, bár létszámát tekintve 5%-kos visszaesést mutat, de ha az itt töltött éjszakákat nézzük, másfél százalékkal tovább maradt a Balaton partján a 2009 első félévében, mint az előző évben. A TOP 100 kiadvány sajnálatos adatait megerősítette dr. Markovszky György a megyei kamara elnöke is, aki kiemelte, hogy mivel a társaságok a tartalékaikat élik fel, a gazdasági válság a beruházások visszaesését is jelenti a térségben. Veszprém megye régóta küzd a 8-as út korszerűsítéséért, a legutóbbi kormányzati ígéret szerint 2013-ig Ajkáig megépül a kétszer kétsávos út, 2015-re pedig kész lesz az Ajka utáni szakasz is, hogy Veszprém megye a beruházók előtt infrastrukturálisan is felzárkózhasson Komárom és Fejér megye mellett. Bocskay Vince, az APEH régiós igazgatója szerint a térség válságát jól jelzi az is, hogy idén 26%-kal kevesebb a megyéből származó adóbevétel, mint egy éve. Az éves felszámolásoknál pedig 90 %-kos az eddigi növekedés, zömében a kereskedelmi, építő- és feldolgozó ipari, valamint a vendéglátó ágazatban. És hogy mit hoz a jövő? 2009 őszén a magyar gazdaságot vizsgálva csak dr. Palócz Éva a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet ZRt. vezérigazgatója volt, ahogy ő fogalmazott "szomorkásan optimista". Bár a vállalatok, amelyek napi küzdelmet folytatnak a túlélésért, érthetően rosszabbnak látják a helyzetet, mint amit a makro adatok mutatnak- mondta az igazgatónő-, de a válság súlyos szakasza úgy tűnik véget ért. Javul az ország megítélése, mert javul a külgazdasági egyensúly. 2003-tól ugyan leszakadt a magyar gazdaság a cseh, szlovák és a lengyel gazdasághoz képest, most a visszaesés különbsége legalább eltűnt, kivéve az óriási belső kiegyenlítő piac miatt talán a lengyel gazdaságot, ahol még 1 %-kos gazdasági növekedés is látszik. Mindenképpen megszűnt az előző évek "rángatózó", kiszámíthatatlan magyar kormányzati gazdaságpolitikája, amikor egyik évben 40 %-kal nőtt, a másik évben 20%-kal csökkent az állami beruházási szektor - mondta a gazdaságelemző. Nem akkor kellett volna az óriási államháztartási hiányt felhalmozni, költekezni, amikor a gazdaság jól ment, hanem, amikor válság van, akkor kellene az államnak a korábbi megtakarításokból gazdaság élénkítő módon beavatkoznia- magyarázta a keynesi elméletet Palócz Éva. 2010-től megindulhat egy gazdasági kilábalási folyamat, ami ugyan nem mindenkit érint egyformán, de ha stabilizálódik a forint - amit már most látunk-, és kialakul egy kiszámíthatóbb fiskális gazdaságpolitikai környezet, akkor megtalálhatjuk az egyensúlyt. Ami kockázatot jelent, hogy nehezen lesz tartható év végén a 3.9 %-os államháztartási hiány, romlik a foglalkoztatási helyzet, és a forint árfolyamvesztesége óriási mértékben sújtja a háztartásokat, ami miatt csökken a vásárlóerő. Ugyanakkor a jövőben egyetlen magyar kormány sem kerülheti el az adócsökkentést, az államháztartási rendszer takarékosra állítását, mert enélkül nem lehet kilábalni a saját válságunkból, függetlenül attól, merre tart az európai gazdaság- emelte ki Palócz Éva.
