A szakminisztérium nem akar regionális vasutat a Balatonnál, a Fonyód-Badacsony kompjárat sorsa is bizonytalan
2008.10.06. 09:49 • Bár a Balaton Fejlesztési Tanács tagjai és a meghívott vendégek bizakodással várták a siófoki ülésre dr. Szabó Pál közlekedési minisztert, a politikus nem hozott jó híreket. Sem a régiós önálló vasúttársaság létrehozását, sem az új Fonyód-Badacsony között beindítandó kompjárat ötletét nem támogatja a minisztérium.
Szabó Pál elmondta, a kompjárat tehermentesítő hatása csekély lenne, ráadásul a járathoz ki kell építeni a közúti kapcsolatokat, ez kb. 1,5 milliárdba kerülne, a teljes beindításhoz pedig 5 milliárd forintra lenne szükség, központi forrásból erre pedig nincs pénz. A miniszter egyedül uniós források bevonását tartaná elképzelhetőnek. Dr. Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke nem tudta elfogadni a miniszter, komppal kapcsolatos álláspontját. Mint mondta tévedésről van szó. A kompjárat beindítása nem kerülne 5 milliárdba, ráadásul az államtól csak 1/4-ed részt várnának a megvalósításhoz, a szakmai hozzájárulás mellett. A többi költséget a Balatoni Hajózási Zrt. állná, hiszen a közelmúltban önkormányzati tulajdonba került társaság, a töke emelésnek köszönhetően, igen stabil pénzügy lábakon áll. Suchman Tamás hozzátette, az elképzelés szerint a meglévő hajóállomásokat tennék alkalmassá autók fogadására, és a mostani személyhajók helyett is kompok közlekednének, fél órás ütemben. Dr. Szabó Pál miniszter a regionális vasúttársasággal kapcsolatban elmondta, az országban összesen hat regionális vasúttársaság alakulhatna. De elsősorban ott fog pályáztatni a minisztérium, ahol a közelmúltban bezárták a vasútvonalat, vagy az alacsony kihasználtság miatt az csak veszteséget termel, ez 38 mellékvonalat jelent. Ezek között azonban nincsenek a Balaton parti vonalak. A Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa szakasz eleve nem vonható be térségi vasúttársaságba, mert az a transz európai hálózat része. -tette hozzá. A miniszter jogilag is aggályosnak nevezte a Balaton körüli vonalak átadását, mivel a törvény csak ott teszi ezt lehetővé, ahol legfeljebb három megyét érint a vonal, maximális hossza pedig 400 km-nél hosszabb nem lehet. A déli parton húzódó vasútvonal amúgy is kincsesbányát jelent a MÁV-nak, hiszen azon jelentős teherforgalmat bonyolítanak. A miniszter egyébként nem hogy nem fejlesztene, de újra felülvizsgálná a hazai vonalakat, mivel a kiépített autópályák és gyorsforgalmi utak miatt, szerinte a jövőben a vasút még jobban a háttérbe szorul. Ebben az évben 173 milliárdot kell közpénzből áldozni a MÁV személyszállításban szerzett veszteségeinek kompenzálására. Suchman Tamás elnök szerint a minisztérium hozzáállása mindkét témában elfogadhatatlan, ezért újabb tanácskozást helyezett kilátásba, ahová szintén meghívják majd a szakminisztert.
