Fát ültetett a 2004-es kémiai Nobel-díj kitüntetettje, Avram Hershko Füreden
2009.10.08. 18:30 • Október 7-9 között Balatonfüreden tartották a XVI. Magyar Egészségügyi Napokat. A rangos konferencián jelen volt prof. dr. Avram Hershko Nobel-díjas orvos, biokémikus. A professzor úr október 8-án délelőtt fát ültetett a Tagore sétányon a Nobel-díjasok ligetében.
A kis ünnepség résztvevőit dr. Kiszely Pál köszöntötte. Az alpolgármester beszédében kiemelte: Füred büszke arra, hogy ennyi Nobel-díjas megfordult már itt, s hogy hagyománnyá vált a faültetés. A régi hindu legenda szerint az az ember, aki fát ültet, hosszú életű lesz. Avram Hersko életrajzát és kutatásainak legfontosabb eredményeit Vastagh György ismertette. Avram Hersko az elmúlt húsz évben csupán öt alkalommal járt Magyarországon. Ennek ellenére éppúgy vallja magát magyarnak, mint amerikainak vagy izraelinek. Feleségével együtt jött Balatonfüredre, nem véletlenül, hiszen együtt is dolgoznak. Több mint 15 évig közös laboratóriumban kutatták a fehérjék lebomlását. A Nobel-díjas professzor miután elültette a fát tréfásan jegyezte meg: a faültetés sokkal kellemesebb dolog, mint az előadás tartás, otthon is sokat kertészkedik, ha pihenésre, kikapcsolódásra vágyik. Azt is megígérte, hogy visszatér Balatonfüredre ellenőrizni, hogy valóban gyökeret eresztett-e a fa, amit elültetett. Avram Hershko orvos-biokémikus, a 2004-es kémiai Nobel-díj egyik kitüntetettje. A haifai Műszaki Egyetem professzora, a Rappaport Orvosi Kar Biokémiai Laboratóriumában dolgozik. 1937-ben Herskó Ferencként született Karcagon. Bár a háború alatt kisgyerekként volt a karcagi és a szolnoki gettóban, majd egy ausztriai lágerben, nem tekinti magát holokauszt túlélőnek, mondván: mások nagyobb szörnyűségeken mentek keresztül. Szüleivel 1950-ben vándorolt ki Izraelbe. 1965-ben szerzett orvosi diplomát Jeruzsálemben. 35 éve foglalkozik a fehérjék lebomlásával. Legfontosabb felfedezése, hogy a sejtek a "halál csókjával", egy ubikvitin nevű molekulával jelölik meg azokat a fehérjéket, amelyekre már nincs szükségük, amelyeket el kell pusztítaniuk. Az utóbbi években Hershko az ubikvitin sejtosztódásban, ill. a daganatos betegségek kialakulásában játszott szerepével foglalkozott. Az USA-ban tavaly vezették be az első olyan rák elleni gyógyszert - egyes csontvelődaganatok kezelésére -, amelynek kidolgozása az ubikvitinnel kapcsolatos alapkutatások eredményeinek köszönhető.