Müller Péterrel találkozva egy kicsit megáll az idő, lényegi dolgokról esik szó, közvetlenül, mintha a közönség és a jól ismert szerző régóta ismerné egymást. Hogy minek tartja magát, írónak, gondolkodónak, tanítónak? Író vagyok -mondja-, akit olvasnak.