"Nemzetemnek vagyok katonája"
2009.05.04. 09:05 • Május 2-án, a Balatonarácsi Református Egyház Közösségi Házában kiállítás nyílt az 1848-49-es szabadságharc katonai öltözékeiből. Rendezői arácsi civilszervezetek: a NABE Arácsi Csoportja, a Balatonarács Református Egyház Alapítvány és az Arácsi Seniorok Társasága. E civil összefogásnak ez már a második ilyen nagyszabású rendezvénye. A városrész tavaly határozta el, hogy csatlakozik a balatonfüredi Jókai napok ünnepéhez. Akkor Jókai a Magyar Televízióban címmel Wieber Marianne iparművész jelmeztervezőnek az MTV Jókai filmjeiben szerepelt legszebb öltözékeiből láthattunk egy válogatást.
A remélni sem mert sikeren felbuzdulva határoztak úgy a szervezők, hogy az idei Jókai napokat a dicsőséges tavaszi hadjárat 160. évfordulójára való emlékezéssel ünneplik. Hogy e nem mindennapinak ígérkező látványosságnak részesei lehetünk, azt egy 15 fős veszprémi szabóságnak köszönhetjük, akik történelmünk iránti lélekemelő elkötelezettséggel immár negyedszázada kutatják és rekonstruálják a 48-as honvédek viseletét. A legszebbek közül több mint húsz öltözéket állítunk ki Arácson, mondta el vezetőjük, Tóth István mesterszabó. Ezek az 1848-49-es szabadságharc különböző gyalogsági és lovassági ezredeinek korhű egyenruhái. A katonai ruházatnak komoly szakirodalma van. Mi elsősorban a Salföldön élő festőművész, Somogyi Győző munkái alapján dolgozunk, aki éveket áldozott arra, hogy a szabadságharc katonáiról festett sorozata hiteles legyen. Természetesen mintául szolgálnak a Hadtörténeti Múzeumban őrzött igazi egyenruhák, valamint a Történelmi Képcsarnok, a Nemzeti Múzeum illetve a Néprajzi Múzeum korabeli képanyaga is. Egy öltözék - mente, dolmány nadrág - elkészítése kb. száz munkaóra. Nem könnyű beszerezni a szükséges, különböző árnyalatú kék, piros, zöld, barna posztó illetve gyapjú alapanyagokat, hiszen ezek nem tartoznak a divatszínek közé. Az ország egyik legjobb paszománykészítő mesterétől rendelik a díszítés kellékeit. A zsinórozás különleges kézügyességet igényel. A gyönyörű mintákat, a hímzéshez hasonlóan, először papíron rajzolják meg. Ezt viszik fel a ruhadarabra speciális kikefélhető hegyes ceruzával. Egy-egy ilyen míves munkával készült huszárruha értéke 200 ezer forint körül van. Ezek mind méretre készült egyedi darabok. Az 1800-as évek jellegzetes katonai viseletéhez tartoznak a csákók. Alapjuk speciális vegyi kezeléssel kikeményített karton. Ezt szövettel vagy filccel borítják, és a ruházathoz hasonló módon zsinórozással díszítik. Tóth István és csapata méltán büszke ruháik sikereire. Budapesten a Vajdahunyad várban évente pályázatot hirdetnek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által alapított Magyar Kézmíves Remek cím elnyeréséért, ahonnan sorra hozzák el a fődíjakat. A megnyitó díszvendége volt Fülöp Tibor Zoltán a Magyar Hagyományőr Világszövetség ügyvezető elnöke, aki az idén immár 21. alkalommal járta végig az 1849-es tavaszi hadjárat egykori útvonalát. Első útjukon 1989-ben a mindössze 9 lovas még csak 6 települést érintett. Ebből a szerény kezdeményezésből mára Közép- Európa legjelentősebb katonai hagyományőrző rendezvénye fejlődött ki. A 20. jubileumi emlékhadjáratban már 35 település, az egyes helyszíneken 100-nál is több lovas, 2-300 gyalogos is részt vett. Több ezres nézősereg kísérte végig az élethűen felelevenített csatajeleneteket. A kiállítás vendége volt még Kerékgyártó László történész, a Görgey-kör elnöke, aki rendhagyó történelemórákat tartott az általános iskolásoknak, sőt az érdeklődő felnőtteknek is. A kiállítás május 14-ig látható Arácson.
