HOZZÁSZÓLÁSOK

#4 - Radics Tibornak - 2015.08.14. - 16:10:29

Az internetes fórumok szépsége az, hogy név nélkül is el lehet mondani a véleményünket.
A "dilettáns szerzők" kifejezést Bartók Béla használta a Budapesti Előadásban.
A személyes problémám az, hogy a cigányzene, verbunkos zene, magyar nóta stb. van előtérbee helyezve, ill. ezeket a remekműveket tartja a közvélemény igazi magyar népzenének. Holott a magyar népzene sokkal különb, szebb, gyönyörűbb, csak hát sajnos messze nincsen olyan jó reklámja, mint az előbb említett műfajoknak.
Egy Bartók idézettel zárnám a válaszom, mivel Bartók Bélánál senki nem foglalkozott többet a magyar népzenével illetve a világon ő az egyedüli számon tartott zeneszerzőnk, így nehéz vitába szállni vele a témával kapcsolatban.
Ez a fajta zene tulajdonképpen nem más, mint a városi kultúrától nem befolyásolt emberekben öntudatlanul működő természeti erő átalakító munkájának eredménye. Ezért ezek a dallamok a legmagasabb művészi tökéletesség megtestesítői. Valósággal példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni.

#3 - Radics Tibor - 2015.08.10. - 19:41:12

Tisztelt Ismeretlen zenekritikus! Tiszteletben tartom a véleményét, az ismeretlenség homályában burkolózva kritizálni nem elegáns!
Mo.on mint máshol is, a cigányoknak csak egy kis töredéke foglalkozik zenével. Ez a töredék viszont a leginkább magyarosodott, polgárosodott, asszimilált réteg, mely minden tekintetben, de főleg zeneileg nem a cigányság zöméhez, hanem a magyar környezethez igazodik. Ez érthető is, hiszen a hivatásos szórakoztató zenésszel szemben a legfőbb követelmény, hogy közönsége zenei igényeihez igazodjék. A cigányzene fejlődése tetőpontját a múlt századi magyar polgári ízlés hatása alatt városokban érte el. Abban a környezetben ragadt rá a helytelen cigányzene név is; ami azonban egyáltalán nem vonatkozik az ugyancsak javarészt cigányzenészek által megőrzött ? hangszeres népzenére. Irod. Bartók Béla: Cigányzene Magyar zene (Ethn., 1931); Sárosi Bálint: Cigányzene... (Bp., 1971). Liszt Ferenc: A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon 1861.A magyar nóta, a cigányzene tudományosabban: népies műzene a polgárosuló magyar társadalom zenéje. A polgári felemelkedés zenei kulturális hozadéka, a polgárrá válás zenei önkifejezése, amely beépült nemzeti kultúránkba. E dalok zenéje volt egykor a magyarság egyetlen zenéje. Élő zene, a magyar élet szerves része. (Kodály Zoltán).
Mindenekelőtt a magyarsághoz kötődik. Nem csak jelzőként, hogy magyar hanem lényegét illetően. A nóta születésének pillanata (1700-as évek vége) a polgárosodás kezdete mellett egy-beesett a nemzet eszményének életre keltésével is (1800-as évek eleje). Az összetartozást jelző jegyeket nemzeti jelképként hangsúlyozták mindazok, akik a magyarsághoz tartozónak vallották magukat. A megszületett verbunkos zene és a jórészt belőle sarjadt magyar nóta pedig maga is ilyen jelkép. Szimbólum. A korabeli embert ez a muzsika ?segítette magyarrá lenni, segítette magyarnak maradni, segítette Európában helytállni? (Szabolcsi Bence). Ezért lett nemzeti ügy a magyar zenéből, különösen annak énekelhető ágából, a magyar nótából.
És kötődik a magyar nóta a magyar irodalomhoz. Az első nótaszerzők - köztük Egressy Béni - Petőfi verseire írták dalaikat. Simonffy Kálmán pedig kora költészetéből válogatott megzenésí-tésre valókat. Czuczor Gergely, Thaly Kálmán, Tóth Kálmán, Boruth Elemér, Lévay József, Kis-faludy Károly, Vörösmarty Mihály, Arany János neve jelzi a széles határokat. Aztán Szabolcska Mihály, Pósa Lajos, Endrődy Sándor, Gárdonyi Géza neve bukkan fel a nóták szövegírói között. És hogy nem csak költeményeiket engedték át nótának legnagyobb poétáink, azt versek is bizo-nyítják. Petőfi megrendítő szépségű verset írt Rózsavölgyi Márk zeneszerző halálára. Ady pedig így kiált fel versében: "Magyar Dankó Pista, áldjon meg az Isten..!? A 20.-ik század egyik legjelesebb költő?je, Kosztolányi Dezső számára pedig az igazi mulandóságot Ön dilettáns szerzőkről komponistáiról mond véleményt, ez a megfogalmazás nagyon erős merész kijelentés! nem Horatius és a Carpe diem érzé?kelteti, hanem ez a nótabeli három sor: Szép asszonynak; jónak / Büszkén járó lónak/ Kár meg?öregedni.
Kiemelkedő nemzeti érték Magyarnóta Hungarikum Dátum: 2014. 02. 26.
A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása
kulturális örökség
Ön dilettáns szerzőkről komponistáiról mond véleményt, ez a megfogalmazás nagyon erős merész kijelentés! A felsorolt nevek láttán továbbra is ez véleménye,akkor nincs miről beszélnünk. A legközelebbi írásában adja a nevét a véleményéhez, mert ez a gerinces hozzá állás!

#2 - Radics Tibornak - 2015.08.06. - 12:58:16

Tisztelt Radics Tibor!
Ön túl értékeli a dolgokat. Ajánlom figyelmébe Bartók Béla írásait a "Cigányzene? Magya zene!", és kiemelten "A népzenéről" kötetét. "A népzenéből idéznék is egy bekezdést.
?Városi népzenének, más néven népies műzenének azokat az egyszerűbb szerkezetű dallamokat nevezhetjük, amelyeket úriosztályból származó dilettáns szerzők komponáltak és amelyek elsősorban az úriosztályban terjedtek el; a parasztosztályban vagy egyáltalán nem, vagy csak aránylag későn, az úriosztály közvetítésével. Nálunk ezeket a dalokat ?magyar nóta? néven ismerik.?
Bartók Béla: Budapesti előadás ? Új idők 1931. (XXXVII.) évfolyam 20. (május 10.), 12. (május 31.) és 26. (június 21.) számaiban. (BBÖI 672- 681.)
Mégegyszer ajánlom figyelmébe a kötetet, hasznos olvasmány. :)

#1 - Radics Tibor - 2015.08.03. - 23:52:08

A 2013-ban az első prímásverseny megrendezése Lavotta János emlékére, amely igazán kapcsolódik az Anna-bálhoz,csak üdvözölni lehet,hogy lehetőséget teremt a nagy tradíciókkal rendelkező fiatal muzsikusoknak.Gratulálok mind a tíz kiváló muzsikusnak a jövő generációjának, akik tovább viszik ezt az értékes világszerte elismert hagyományt.A magyar verbunkos "virtuóz triász" tagjai Lavotta János,Bihari János Csermák Antal míg Bihari,Csermák Balatonfüreden,Veszprémben koncerteztek,Lavotta János nem járt Balatonfüreden aki a verbunkos stílus egyik megalkotója,kiváló hegedűművész zeneszerző.
A magyar cigányzene nem azonos a cigányfolklórral, hanem egyedülálló előadói stílus, hangszerelés és hangzás. A cigányzene hangzásvilága a városi zenészek professzionális évszázadok alatt kiforrt és generációról generációra fejlődő tudás kincse.
Nemcsak a zenészcigányságé, hanem egész magyarságé. A magyar cigányzene ma olyan nemzeti és európai érték, amelynek megőrzése és megújítása kiemelt feladata a kulturális örökségünknek.
A történelem olyan hírességekről számol be, mint Bihari János (romaszármazású hegedűművész, verbunkos triász tagja virtuóz hegedűse, a kortársak szemében már életében ?szent dalnok? magyar Orpheusz volt, verbunkos zeneszerző, emlékét a balatonfüredi panteonban emléktábla őrzi.
Liszt Ferenc 1854-ben egy tanulmányában azt írja, hogy a magyar nemzeti zene megteremtői valójában a magyarországi cigányzenészek. Világhírű zeneszerzőnk nemcsak nagyra értékelte a cigányzenekarok zenéjét, de azok hagyományőrző szerepét is elismerte.
A?cigányzene és a magyar nóta évszázadokon keresztül nemcsak népszerű és kedvelt szórakozásnak számított, de egyben hordozójává vált egyfajta magyarságtudatnak. Ezt felesleges lenne tagadni. Vagyis a kérdésfeltevésnek, hogy valójában az autentikus népzene az igazi ?magyar zene?, vagy a cigányzene, nincs sok értelme. Mert tudományos értelemben az előbbi természetesen, de a határainkon túl vitathatatlanul a cigánymuzsika a magyar muzsika, és tegyük hozzá, az itthon élő magyarok jelentős része sem gondolja ezt másképp
Kettős kötődés:
Mint ahogy azt a cigányzene és magyar nóta elnevezések szemléletesen mutatják, a műfaj egyaránt kötődik a magyar és a roma kultúrához. Magyar igények szerint, de a cigányok játékstílusa és zenei megközelítése alapján alakul ki. Szemben a flamencoval ? ahol bizonyos rivalizálás tapasztalható a romák és spanyolok között ? a cigányzene esetében egyfajta munkamegosztás alakult ki. A zenészek és a zeneszerzők cigányok, míg a szövegírók és énekes előadók kevés kivételtől eltekintve magyarok.